Vasárnap Ikeában voltunk, vásároltunk még egy raklapnyi dolgot a lakásba. Már egész kevés hiányzik. Aztán egyszercsak látom, hogy Hulk keresett. Visszahívtam. Azt mondta találkozhatnánk.

Olyanok voltunk, mint egy első randis, kamasz párocska. Itthon már kevésbé. Jó, hogy rendet raktam.

Másnap nála voltunk, ő tanult, én meg múlattam az időmet, és végre nem pörgött az agyam azon, hogy mit kell rendelni, kivel kell beszélnem, kinek, mit kell írnom, hol kell mit intéznem, és főleg, hogy él-e még Hulk. Úgyhogy jó volt. Egy munka- és agyalásmentes nap.

Aztán hazajöttünk, és jó nyugger módjára bepihentünk.

Sajnálom, hogy mélyebb részletekbe nem megyek bele, de nem engedhetem meg magamnak ezt egyelőre. Tudom, hogy esz' a fene, de majd talán később.

Elvileg csütörtök este elhálom az első éjszakámat a Lakásban. Rém izgatott vagyok! Csak még kell vennem internetet!