Hát a tóparti csőrözés elmaradt, mivel Hulk lebetegedett, így csak Dorkával vagy Palival lett volna lehetőségem csőrözni, de ez éppen akkor és ott nem jutott eszembe.
Szóval megvolt az éves Legalja fesztivál, amit szigorúan 30-50 fős baráti körben töltünk el minden évben. Az időjárás veszett jó volt, a sör hideg, a nap sütött, a bőröm színe szokásosan vetekszik Obamáéval. Ha kicsit lejjebb megy a nap este felé, már alig látszódom!
Aztán vasárnap jött értem Hulk, aki addigra meggyógyult (mekkora költő vagyok, he?), és csapattunk Hajdúszoboszlóra. Kuponkával nyaraltunk, 17 000 Ft volt négy nap kettőnknek, azért ebből az árból sok jóra nem számít az ember lánya. De szerencsére tévedtünk, mert fergeteges helyen voltunk, szuper, új apartman, jakuzzi, szauna, kert, szánsájn, mi kell még? A helyi strand a poklok pokla volt, nagyjából a medencékben csak állni lehetetett, ami a benne pácolódó emberektől ocsmány sárgásra színeződött. És mivel mi igen komoly ember-undorral tudunk rendelkezni, ha arról van szó, átnyargaltunk másnap inkább a balmazújvárosi strandra, ami meg oltári király volt! Minden megtalálható, amire egy magunk fajta párocskának szüksége van; hideg víz, meleg víz, kurva hideg víz, fedett, fedetlen, térdig, derékig, nyakig érő víz, és annyi nap sütés, mint égen a csillag. Hulk nem valami latinlover színű barnaság, úgyhogy kellett kicsit taktikázni, hogy mikor mennyire kenjük, de végül a negyedik nap végére már majdnem barna lett! No, persze nem annyira, hogy engem kenterbe verjen, de ez nem is volt cél. A végeredményé eléréséig sokat főzőcskéztünk, éttermeztünk, napoztunk, labdáztunk, dagonyáztunk, szexeltünk, röhögtünk, vásároltunk, úgyhogy igazi király kikapcsolódás volt!
Onnan irány a rokongyerekekért, nevén nevezve a dolgot a keresztlányomért és az ikertesójáért. Kimentünk a Margitszigetre, kérdezem a két ötéves lurkót, hogy melyik folyó ez, ami itt körülvesz minket.
Juditka: Körös!
Moira: Nem, nem.
Danika: :o
Juditka: Duna!
Moira: Igen, ügyes vagy!
Majd ennek tudatában ülünk és nézzük, hogy halad a folyót, mennyi hajó van rajta, hogy visszaverődik róla a napfény, majd Danika megszólal: Hát, Moirácska, azért nagyon szép ez a Balaton!
Aztán mentünk fagyizni, végül hazavittük őket, és meglátogattuk a család több tagját is, az újdonsült háromhetes cukisággal együtt, aki valami vérlázítóan finom kis puhaság.
Szóval a szabadságom jól telt, az egyetlen gond vele, hogy kicsit ráéreztem annak az ízére, hogy milyen jó is ez a kikapcsolódás, és ezt talán havonta kellene ismételni. Meg hát a lottón is nyerni kellene, ami még mindig nem sikerült.
Hétfőtől újra munka!
És kaptam Hulktól egy kulcsot a koliszobájához, ahol mától hivatalosan velem lakik, de a gyakorlatban ez inkább kétlakiságot takar. A nullalakiságnál jobb ez is, aztán egy év múlva már úgy néz ki, hogy összeköltözünk! Hurrá!
