Kemény napjaim voltak mostanában, egyelőre a meló, ami kiidegel, és az egy kicsit talán még jobban, hogy ha fogorvoshoz járok és kifizetem a rezsit, akkor kb. ott tartok, mint mikor nem volt munkám, és segélyt kaptam és nem fizettem rezsit és nem jártam fogorvoshoz. Csak akkor több idő maradt unatkozni. Szó sincs arról, hogy a munkámra panaszkodjam, sőt, imádom, de őszintén, sose voltam ennyire sikeres a munkámban, sose éreztem magam ennyire a helyemen, azt meg pláne, hogy ennyien értékelik nagyra, hogy milyen jól végzem. Tényleg őrület, gyerekek. A gond inkább a túloldalon van. Hogy nem tudok enni az egészségemért mondjuk halat, nem hogy hetente, de 3 havonta sem, hogy nem vehetek egy rendes cipőt magamnak, mert bassza meg, nem futja rá. Nehéz egyedül kihordani a rezsit. Kurva most ez a helyzet. Anyagilag. Szeretnék már egy kicsit pénzt fosni.
Jaj, hallottam egyébként egy szuper mondatot, sajnos nem tudom szó szerint idézni, de az fix, hogy egy női szexualitásról szóló dokumentumfilm volt, benne az alábbi szöveg:
Évek óta keresik a tudósok, szexológusok, kutatók a választ; tudják, mi teszi a nőket boldoggá? Ha a férfi leviszi a szemetet vagy ha a férfi vigyáz a gyerekre.
That is the fucking point! Remélem érted, hogy ez nem egy vicc volt, hanem egy dokumentum film. Ha a támaszom a férfi, ha a segítségem a férfi, akkor nagyon beindulok. Ennyi baszki!
Hulkkal is vegetálgatunk, most nála is nagyon pörög a meló, úgyhogy nem olyan király most, de átvészeljük! Csak legyen már a kilátásban legalább egy nyugis nap!
