Na, már megint jó nagy lemaradásom van, az agyam meg ugye igen szűkös mostanában. Az biztos, hogy szombaton volt Foxxnál egy kis összejövi (bokán rúgom magam, nyugi), nem voltunk sokáig, viszont a Kicsikém meglepett azzal, hogy sokkal hamarabb jött, mint ígérte, ennek pedig nagyon örültem. Aztán haza, és mint két hulla úgy dőltünk ágyba. Kardunkba nem.

Aztán vasárnap fel, ő el, én meg mentem Nagyihoz ebédelni, ott voltak a kis drágaságok is, nagyon klassz volt, plusz beszkenneltem vagy 10000 gyerekkori képet, iszonyat jó kis nosztalgia flessünk volt, olyan cukik voltunk mind, mint a mostani porontyok a családban. Érdemes fenntartani a vérvonalat.

Hétfőn volt adáska D6-tal, meglehetősen jó volt, mondhatni, hogy az egyik legjobb adás volt az elmúlt hónapokra visszatekintve. Aztán a Babám nem aludt nálam, mert másnap hajnalban kelt, ugyanis jött a Konferencia. Kivételesen nem én voltam a koferanszié, de a lányokat elpesztrálgattam, úgyhogy egész jó volt a nap. Aztán bébiszitteltem, majd mentem vissza a konferencia-afterre, ahol minden szuper volt, mígnem megint rám jött valami, hogy nem oké most a helyzet, és ezen lovagoltam fejben, mert nekem sincs jobb dolgom.

Aztán bent aludtam a koliban Hulkkal.

Reggel fel, mentem kozmetológushoz, szebb vagyok, mint ide a Hold, aztán megint elszontyolódtam, hogy mivel nincs munkám, felőrlöm magam, és félek, hogy felőrlöm a kapcsolatomat Hulkkal is. Végezetül Bazsihoz mentem, bőgtem neki vagy két órát, mára virradóra úgy néztem ki, mint akit péklapáttal agyonvertek, minden esetre Bazsika nagyon jól ismer, nagyon sok jó ötletet és tanácsot tud nekem adni, és sokat segít ebben a pokoli helyzetben, hogy hogyan fogadjam el, hogy nincs munkám, és hogyan kezeljem a folyamatosan képződő defektesebbnél defektesebb érzéseimet, úgymint generált düh, harag, szomorúság, csalódottság.

Aztán ma reggel mentem a lakásba, jött mesterember, hogy megnézze mit lehet tenni és miképpen. Kíváncsi vagyok, mit ajánl, mert egész jó ötletei voltak a felújítással kapcsolatban.

Holnap megyek Hukkal Hulk-falvára, remélem lesz időnk kettesben lenni, és megnyílhatok neki, és elmondhatom, hogy milyen nehéz nekem az életem, és igaz, hogy Bazsika mindig jó tanácsokkal lát el, de az igazi felemelő boldogságot csak Hulk tudja megadni, és mivel ő a társam, szeretném, ha kitartana mellettem, és felemelne, és átsegítene ezen a nehéz időszakon. Úgy érzem, hogy mivel nem vagyok boldog, őt sem tudom boldoggá tenni, és már látom is magam egyedül, ahogy az új nagy ágyban aludni próbálok, és nincs mellettem, és meghasad a szívem ennek a puszta gondolatától is.

Nehéz időket élünk.