Holnap megyek a xikmilliomodik körre a rádióba, ami kétségkívül feküdne nekem.
Egyébként meg ma olyan szájba tekert hideg volt, hogy ihajjacsuhajja, meg is fáztam. Öt percenként két litert pisilek és taknyom-nyálam egybefolyik. Nem tudom honnan van ennyi víz bennem, de kikérem magamnak.
Holnap leszünk 14 hónaposak Hulkkal, írok is nyomban egy nyálas popslágert. Az lesz a címe, hogy Megtalállak még, tudom, hogy ennyi rég nem elég, megtalállak még, valahol, és miközben erre táncolsz, te is rájössz majd, hogy egyszer nálad is beüt a dolog, úgyhogy ne sírjál (nem mintha és nem sírással töltöttem volna a Hulk előtti xikmillió évtizedet, na mindegy).
Egyébként ma kicsit Hulkkal lógicsáltam a koliban, bemutatott a szobatársainak, ami komolyabb, mint a szülőknek, mert velük még ébredhetek is együtt, ha mondjuk ő korán kel. Megcsipáztam őket, jóarcok.
Ráadásul multifunkcionális vagyok, mert miközben a taknyom meg a nyálam egybe folyt, elmentem Karcsival meg FJózsival dumizgatni, de nem ittam semmit, nehogy még többet pisiljek. De persze itthon azért teázom és vedelek vizet, ne aggódjál. Remélem nem élő adásban fog tetőzni ez a jó kis H3N7. És főleg remélem, hogy nem szerdán, amikoris még egy állásinterjúra megyek, plusz este ARColok.
Ja, még egy fontos dolog. Kezdek lejönni a körömlakkozásról, újra egészséges vagyok. Már csak heti kétszer festem ki, és akkor is inkább szépet csinálok, mint extrémet, hogy ne kelljen rájönnöm 4 perc múlva, hogy így, nincs az az isten, hogy utcára menjek és ne kelljen újrakezdeni miután befejeztem. Ez a tuti módszer.
A telcsi neccesen, de már majdnem felfogható a számomra.
