Na, jól van, azért nincs ekkora baj, sőt igazából nincs is semekkora. Csak a szokásos dolgok; nincs munkám, le se szarnak, de írtak már, hogy legyek targoncavezető. Egyelőre még nem mondtam igent, hátha többet ígérnek.
Ma találkoztam a csajszikkal az exmunkahelyemről, dumcsizgattunk, tudod, ilyen lányos dolgok (üss meg). A Gödörnél a napon, flesses volt.
Ma pedig a szívcsücsköm már megint lázas, egy hete is az volt, szerintem ez már fixen pigflu, úgyhogy ma nem nagyon voltunk aktívak inkább, nem mintha a tegnap után nem lenne már kurva mindegy. Úgyhogy csak heverésztünk, cseverésztünk, jutyúbolgattunk.
Reggel voltam Balázskánál bringával.
Ja, még az jutott eszembe a napokban, hogy az évek során - főleg gimi alatt, meg a fősuli latt nyilván - az ismerőseim között annyira sokan élnek/tek szar kapcsolatban, és olyanokat eltűrtek a másik féltől, hogy már én égtem. És sok barátommal már így kellett beszélnem, hogy nem szégyelled magad, hogy újra és újra átver ez a szarfaszú ribanc? Nem érzed úgy, hogy magadat alacsonyítod egy olyan rangon aluli szintre, hogy ez már szinte nem is felvállalható? És mikor újabban ismerőseim ilyesmivel jönnek, hogy jaj, Katika most már tényleg komolyan gondolja, és valójában Jézus 2.0-át hordja a szíve alatt, ugyanis szűzen lett terhes, komolyan, akkor már nem mondom, hogy menj már a picsába lúzerkém, hanem elmegyek onnan, és boldog vagyok, hogy ahelyett, hogy a saját hibáimból tanultam volna, tanultam az övékből, és ahelyett, hogy szarfaszúakkal húztam volna a drága időmet, nem tettem. Az okos ember mások hibájából tanul. Olyan boldog vagyok, hogy azzal, aki faszkodott velem, úgy szakítottam, mint ide Nepál - szerelem ide, szerelem oda. Bőgtem, szó se róla, sokat bőgtem, de leváltam és ez az igazi zsírság.
És ezúton üdvözlöm kiváló új olvasóimat, akik ma ketten is gratuláltak a tehetségemhez. Köszönöm! Nélkületek nem tartanék itt! Csángó brékesek, SZEVASZTOK!
Holnap (gyk: ma) Mamához megyek, ami csodálatos.