Rövid leszek. - szólt a kígyó, és rámászott a sínekre. Kackackukac.
Tegnap megint itt aludt Andor, korán kellett kelni vele, ami nekem rossz volt, még ha vissza is feküdtem utána, az már nem ugyanaz, de nem baj.
Aztán rohantam Mamuhoz, aki tegnap volt 81 éves, és meghasad a szívem, már azt sem tudja, hogy mi van... Szomorú a dolog. Neki már nem annyira.
Aztán mentem interjúzni, de kurrrrva gyorsan, aztán iszk haza, aztán iszk a Szájdzsetre, ütött vágott, találkoztam egy egymillió éve nem látott ismerősömmel, vele nyomtuk, meg még sokakkal találkoztunk, kicsit elfáradtam a végére, nem volt kedvem már máshoz, csak alváshoz, és a legkeményebb, hogy a lábunk egyszer sem érintette a K-hidat, ugyanis aki menő, mint az állat, azok mi vagyunk Andikával, mert minket kisbusz visz be a H-hídon, mert mi vagyunk az istencsászárok, azért.
Na csöcs.
