Szombaton voltam a lakásban, jött Karesz is, akivel vagy 20 percet cseverésztem az utcán állva, mert mi nem érünk rá akármire.
Vasárnapom eltelt, voltunk Nagyikánál, meg a Lakásban. Hulkkal megköszöntük egymásnak írásos formában a pénteki kiváló találkozásunkat, aztán felmerült, hogy ennek igazából jobb apropója is lehetett volna.
Ma egyetemen voltam, fáin volt, konfliktuskezelés. Kiderült, hogy én együttműködő típus vagyok, ami nem rossz, de a legjobb, ha mind vagy egyszerre és mindig tudod, mikor melyik stratégiát kell használnod. Jó ez a suli, kicsit kezdem már bánni, hogy anno nem ezt kezdtem el tanulni, de akkor arra gondolok, hogy nem ismertem volna meg ilyen kiváló embereket, mint Bazzser meg Hulk, ami nagyon sivár lett volna.
Ma megint hős voltam a munkám jegyében, szeretem ezt csinálni, sok a pörgés, nem alszom, fontos vagyok, és a főnöknőm, aki isten egyik legnagyobb ajándéka (mind a kettő, de az egyikhez köthető a következő cukiság), mikor Skype-olunk, és rossz hírekről beszélgetünk, azt mondja, várjál, rákattintok a mosolygós képedre, abból merítek erőt.
