Hijnye, milyen cudar egy idő lett it hirtelenjében. Igazság szerint megveszek a napsütésért, és kiváltképp nagy kedvencem az októberi nyár, de már nagyon bántotta a szemem a sok hunyorgás. Be kell látnunk, az ősznek éppen most van itt az ideje.
Egyébként folyamatosan ügyintézek, árajánlatot kérek, egyeztetek, de nagyjából nonsztopppp, fáradok is. Kedden kezdett a parkettás, jó a humora a pasasnak; megbeszéltük, hogy tízre megyek reggel, erre hatkor hív, hogy legyen inkább reggel hét. Volt öröm meg tapsikolás! De ha olyan király lesz a parkettám, amilyen fura ez a pasi, akkor örülünk Vincent!
Kedden, szerdán állásinterjúztattam, egyedül, komoly vagyok, nem turista. Eközben egyetemen is voltam. Klafa volt!
Szerda este koliban "mulattunk", én már nem is merek panaszkodni, de úgy ki van a tököm, a megbízhatatlansággal, hogy az valami botrány! Gyűlölöm, ha valaki megbízhatatlan, legyen az késés, vagy íégretek elfelejtése. Törölném az ilyen eseményeket.
Csütörtökön hazajött Nagyikám végre Párhrhríííból, hozott sok cukiságot, én meg mint az ismeretes, megbolondulok egy kis cukiságért. Napközben főnökasszonyokkal nyomultam, megint megváltottuk a világot. Ezt már szeretem! Párhrhrtneremmel nem volt még mindig időnk egymásra, nem is lesz, ebben a gondolatban hentergek. Imádok megmártózni ebben a keserű érzésben!
