Csütörtökön próbaadás után hazajöttünk a Kicsikémmel, reggel keltünk, aztán igazából nem tudom, mi volt, az biztos, hogy mentünk délután Hulk-falvára.
Egész jól leértünk, este kis vacsika, aztán szunya.
Másnap csodás volt, elmentünk Orfűre, gyönyörű volt, sokat beszélgettünk, sétálgattunk, aztán ebéd, délután meg be a városba, kis sörike, kürtőskalács, sok ölelés, nagyon jó volt! Végre felhőtlennek éreztem az egészet. Este viszonylag korán alvás.
Kibaszott szarul aludtam, azt álmodtam, hogy meghalt az egyik barátom, sírva keltem fel. Aztán mentünk Égervölgybe, lenyűgöző a szépsége! Jött velünk a kutyika is, nagyon jó kutyus volt. Sokat beszélgettünk Hulkkal, megnyíltam neki, úgy láttam megértett. Remélem jönnek még jó idők.
Aztán haza, kiporszívóztuk az apukája kocsiját, jó érzés volt együttműködni egy ilyen klassz, hétköznapi dologban.
Délután otthon csillesedtünk, este szundika, volt szex is, aztán megint iszonyat szarul aludtam, és újra azt álmodtam, hogy meghalt egy barátom. Elég kegyetlen álom volt.
Aztán hétfőn haza, megúsztuk a vonatot. Andikával találkoztam, iddogáltunk, sztorizgattunk.
Kedden Karesz rávett, hogy kicsaljam a bringám a barlangból, tekertünk egy órát, aztán Pántlikában lecsüccsentünk, majd mentem Bazsihoz, hogy aztán éjfél tájékán hazatekerjek.
Ma pedig megint jött lakás-ember, elég szimpatikus volt, jó lenne belevágni már ebbe a dologba.
Mamunál is voltam a kórházban. Olyan rossz állapotban van, hogy alig bírtam visszatartani a sírásomat. Tényleg úgy érzem és úgy látom, hogy ő már minden szinten feladta ezt az évek óta húzódó egyesélyes harcot a betegsége ellen. Jó nagy kurva tud lenni ez az élet!
