Gyerekek, akkor a szobám, bele lehet fulladni! Vagy mi.
Szerdán temetésen voltam, édes kis Andikám nagymamájáén, délután villámgyors konferencia-megbeszélés a sunácskákkal, aztán Karesszal húztam Kármánba dumcsizni, majd értem jött Hulk, és mentünk Bazzserhoz, lepasszoltuk nekije a hajnyírbálót, oszt húztunk haza, mint a vadlibák. Mercibácsi bent parkol, úgyhogy a hókamóka elmaradt, vagy ahogy a kiválóan művelt Dzserzi mondja a nagyszerű Való Világból, "minden volt, csak szex nem".
Aztán szundika, reggel fel hajnalok hajnalán, mert én mentem a lurkóért, aztán oviba be, majd haza, délután csendes atom migréngörcsös pihenő, azt hittem ott patkolok el, már láttam a fényt, bezzeg a fájdalmaim végét nem.
Aztán újra kölykök, majd haza, lovagom nem gyütt, de másodjára is egyedül aludtam a nagy ágyban, persze jobb a Kicsikémmel, csak kéne egy szípsíges franciaágy-paplan, ami ordenáré nagy.
Pénteken magamtól korán keltem, kurvák vére, majd mentem kölyközni, aztán haza, mert a Párhrhrhtneremnek közbejött egy kis mizéria, melynek következtében nem sikerült együt hazajönnünk, hanem inkább itthon várogattam őjtet.
Jött is, aztán dumálgattunk, nevettünk és szeretgettük egymást. Remek este volt!
Reggel lelépett, én meg takarítok és főzök, és kurva jó szakácsnő vagyok, mert például kenyér nélkül, ám annál inkább reszelt sajttal csinálom az egybesült fasírtot.