Na, hát csak nem összezördültem Hulkkal? Dehogynem! Sírtam is.
Egyébként meg szerdán asszem éjjel érkezett Hulk, fáradt, kiégett testtel. Én addig vágtam, mint a gép.
Aztán csütörtökön volt adáska, kurva jó estét tartottunk, dumika, sörözés, röhögés, bent aludtam Hulknál, aztán fight, aztán haza, telve voltam szar érzésekkel, amiket nem akartam érezni, de az élet nem kívánságműsor.
Most meg volt jó kis Morgonc tali, röhögtünk, Fox elveszett cicája is előkerült majdnem egy hónap után, voltak örömkönnyek.
Holnap családi banzáj, este meg talán Hulkkal találkozom.
Az egészségi állapotom szolgálgat, nem makulátlan, de alakul. Így, lassan egy hónap után ideje lenne már makk egészségesnek lenni.
