Szóval pénteken voltam a mesebeli, édes Hannácskánál, akinek olyan bájos mosolya van, hogy az ember szeme könnybe lábad, és okos és szép és csodálatos! Aztán volt a stúdiós Kármánolás, és úgy volt, hogy ha a barátom végez a munkájával este 11-ig, akkor nálam alszik. Aztán olyan 11 felé kiderült, hogy másnap reggel 8-ra már Balcsin kell lennie, és ettől én nagyon elszomorodtam, mert most már tényleg nagyon régen voltunk együtt úgy rendesen, hogy nem kellett határidőnaplót egyeztetni, hogy én a napnak ebben a szakában ráérek, én meg ebben.
Úgyhogy sírtam is kicsit, mert olyan nehéz így.
Aztán együtt aludtunk vagy 4 és fél órát, mert ő ment hajnalban elfelé. Idejét sem tudom, mikor volt utoljára olyan, hogy nem kellett felkelni, de talán június 27-én, és igen, akkor volt utoljára sok más dolog is. Július 11-e van. Boldog július 11-ét mindenkinek!
Egyébként meg ma este voltam Bazsinál, dumáltunk sokat, és megnéztük a Wanted cé filmet, mondjuk egytől tízig olyan 3 és felesre értékelem. Eközben meg lázasan keresek egy Benkó számot. De nem lelem. Mondd meg mi az!
