Kedves barátaim, ismerőseim, ellenségeim, kurvák és gengszterek!
Megtértem hát utamrúl, nem volt olyan kiadós, mint vártam vala, de azért szívszorongva gondolok vissza a havas tájra, a friss levegőre és a mérhetetlen csendre. No, nem arra, amikor mindenki reggel nyolcig dalolt, míg mi Andorral a nászutas lakosztályban szunnyadni próbáltunk, hanem inkább arra, ami délelőtt volt odakint.
Aztán Ildiékkel haza, onnan Robiék, kiváló ebéd cukor családommal.
Ezen felül pedig ezzerel szopácsolok a felvételi szarságokkal, az egész lakást felszántottam az érettségimért, a gimis bizonyítványom meg mára vélhetőleg lebomlott, mert kurvára nincs meg. Van egy nagyon funny személytelenített fotóm róla, ékes bizonyítéka annak, hogy létezett valaha, de mára a föld nyelte el. Úgyhogy lesz még itt rábaszás.
De egyébként is, ha minden benne van a rendszerben, akkor minek kell küldenem róla képeket? Mért nem elég az, hogy azt írom: ide akarok felvételizni?! És ha meg nincs meg a rendszerben, akkor nem iszonyúan nagyon mindegy, hogy tényleg jót küldök-é? Mindig csak a bonyolítás, mert ahhoz nagyon értünk.
Úgyhogy aggódva, de betejeltem a dolgot, holnap le is írom (vagy holnap után), hogy mire jelentkezem. Magad sem fogod elhinni (annyit mondhatok, hogy nem mechatronikára).
Valentin-nap pedig engem is megcsípett, de főleg az én Valentinom, ugyanis édesem meglepett egy nagy doboz Milka szívecskével! Mennyire imádom szerinted? Bár már néha elpattant az ideg bennem, de én ilyen vagyok, hogy ha valakivel sok időt töltök, akkor már minden idegesít. Elég kevés emberrel nem vagyok így... Andika, Bazsika... Andor meg... alakul, mert már voltunk együtt kurva sokat zsinórban, de valahogy most nehezen bírtam vele. Talán túlságosan fel volt pörögve, mert nem ivott annyi sört és vodkát, mint a kedves barátnője, aki ennek következtében megtompult és egy szavát sem lehetett hallani.
Egyébként meg holnap Gólyaszerda, aztán adás, közben valahogy fel kéne adnom postán, hogy újra akarok érettségizni, mondjuk az előző is ötös lett, de az csak középszintnek számít, és egészen biztosan helyes munka- és időbeosztással (minden nehézséget át lehet hidalni) ötösre csinálnám az emelt szintet is, de állítólag ennek darabja 12 000 Ft, mit tudsz erről? Írd már meg léci, mert akkor nem megyek - csöves vagyok, éppcsak megkoldulom a napi betevőre valót, még ez is... És akkor csak reménykedhetem, hogy a 435 pontommal becsúszom valahova, a három közül, amit megjelöltem.
De most meg nem tudom ki merjem-e kapcsolni a gépet, és hogy mindent szépen printszríneltem-e, nehogy valami elvesszen... Jáj!
És míg nem ér ide a nyár, addig itt egy kis kedvcsináló, a kiváló Legalia Fesztiválról, ahol tavaly voltunk, és ahol Andor leszakajtotta, majd Sajtiéval együtt meglocsolták a virágomat, Józsi meg lekapta. Zseniális képek!
