Hihetetlen, de igaz! Ezt a karácsonyt is túléltük! Pénteken kiváló édes rokonoknál voltam, aztán tegnap meg a nehezebbik felével... Nem nyilatkozom. De mégis hogy lehet az, hogy az ember egyenlő távolságú rokonai egyike kiváló fej, a másik fele halálos dögunalom? És én minek köszönhetően lettem ennyire kibaszottul jófej? Szerintem Isten szeret engem.
Aztán meg délután öttől már ideggörcsösen vártam a szívemcsücskét. Ő meg olyan édes volt, hogy csak lerámolt otthon és már jött is, hamarabb, mint azt álmaimban gondoltam, úgyhogy gyorsan ölelés, csókolás, ajándékozás!
!!!!Fiúk, férjek! Ruhaneműt nagyon nehéz ám eltalálni! Csak óvatosan ezekkel!
CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE!!!
A Mercédesz a piros színével bent parkolt a parkolóban. De ami késik, az jön (vagyis ami nem késett, az megy)!
Ma este semmi dolgom, 29-én vélhetőleg Andikával töltöm az estét. Kedden dokihoz kell mennem, szerdán kozmikushoz!
Az antibiotikumot végre már nem kell szednem, még egy kicsit a probiotikumot, oszt csőváz.
