Kivan már a faszom mindennel, lassan már azt is megbánom, hogy megszülettem.
Történt ugyanis, hogy ma elmentem nőgyógyászhoz, hogy egyfelől felirassak gyógyszert, másfelől meg furán érzem magam belül, harmadrészt meg rákszűrésemnek is éppen ideje volt. Először is a szájba kúrt rendelőben egykibaszottmillióan vannak, várok másfél órát, majd sorra kerülök, látom, hogy az én dokim nincs is bent, szabin van, helyette másik dokibácsi. Fasza. Mondom neki, hogy mi miatt jöttem, oké, mit szedett eddig, mondom Mercilont, és bevált? Mondom be, oké, akkor ezt fogom felírni, de előtte azért vérvétel, hogy megnézzük mindenben passzol-e önhöz ez a gyógyszer. Oké. Király.
Akkor szűrővizsgálat. Aki nem tudja ez miből áll és gyenge az idegrendszere az forduljon el, de rohamos tempóban!
Feldugnak valami szart, amellé még egy szart, amivel csippantanak egy kis szeletet a méhszájból. Hát baszki, nekem már egyszer volt ilyen, kibaszottul fájt, de tudod hogy van ez, minden évben egy másodpercnyi fájdalom, vagy pedig egy jó kis méhnyakrák, ugye nem kérdéses, lányok, hogy melyiket válasszátok?
Lényeg az, hogy ez most olyan iszonyatosan fájt, hogy felugrottam közben és ordítottam, azt hittem ott pusztulok el. Nagyon szar volt! Majdnem elkezdtem bőgni, úgyhogy gondolhatod, nem vagyok egy rinyagép, meg tűröm a fájdalmat, de ez semmihez nem volt hasonlítható. Úgyhogy kábé összetörve hagytam el a rendelőt, plusz a faszkurva aszisztensnek sikerült rossz gyógyszert felírnia, beszarok bazmeg!
És ez még semmi, ugyanis a vizsgálat után fél órával elmentem pisilni, és véres volt a bugyim!
Kibaszott kurva életbe, hogy ennyire felsértett, azért fájt ilyen elbaszottul!
Kapja be, legyen vaginája és minden nap menjen el méhnyakrák-szűrésre legalább egy hónapig!
Holnap megyek vérvételre.
Tortúra ez az egész bazmeg.
