Mikor legutóbb volt egy hosszú hétvégém, eldugult a wécém, és romantikusan lögyböltük pumpával a felgyülemlett papírokat a barátommal. Ebből már sejthettem volna, hogy most meg a mosogató alatti csövecske kezd el ereszteni, de olyan naiv voltam, hogy azt hittem megúszom csőrepedés nélkül ezt a hétvégét. Faszom! Esküszöm, csak vízvezetékszerelővel érdemes járni!
Egyébként tegnap voltam végre az éves méhnyakrákszűrésen, amit hetek óta halogatok, mert fosok, mint a galamb, mióta egyszer felhentelt egy ügyetlen, ronda fejű doktorbácsi, úgyhogy most nőhöz mentem, és mondtam neki, hogy azt nem-e lehetne-e, hogy elaltasson, de gyorsan? Azt mondta, hogy inkább ügyes lesz, és akkor kicsit "megebb" nyugodtam, de még azért az alfától messze voltam, de a lényeg, hogy nem fájt! Jippiáééé! Dorka cukimukin elkísért, úgyhogy még sírni is lett volna kinek a vállán. Mindenkinek ajánlom, hogy inkább öt perc kellemetlenség, mint egy halállal kecsegtető betegség. Gyerekek, menjetek már el évente!
Most töltöm a szuper-hosszú hétvégémet, ugyanis legközelebb csak szerdán megyek dolgozni, mert én egy wellneszelő lány vagyok, aki két nap múlva a barátjával Harkányban sütteti a popikáját és jacuzziban áztatja a testecskéjét, és a szaunáról már szót sem ejtek.
És hogy hogyan lehet kiválóan felhasználni egy csirkemellet? Az egyik feléből paprikás csirkét csináltam, a másikból tárkonyos csirkeragulevest, a csontikájából, és az azon maradt husikából meg húslevest. Szakácsnő vagyok vagy szakácsnő vagyok?
Javuljon meg magától a csapom, és ne folyjon, mert pipa lesz a mami!!
Na, mindjárt jönnek a vendégeim, semmi komoly, csak husikát grillezünk az erkélyről nyársat lógatva a lángoló tüntetők tüzén. Fílinges kis márciustizenötödike, mi?
