Azonnal bejegyzést kell írnom, mielőtt még valami gyorsan elcseszerintené a kedvem!
Este eszelős tempóban elbringáztam Linihez, megy a biznisz ezerrel, aztán gőzerővel haza (imádom így fosásig kihajtani magam bicajjal!), és jött az én Hulkom, és asszem nagyjából azonnal szundikáltunk.
Reggel fel, ő dolgára, én meg mentem csempét vadászni. Hát erre nem megtalálom a tökéleteset? Elájulok, annyira dög, elegáns, visszafogott, extra, kimért, merész, modern, antik, minden benne van, nekem szánta az isten is. Lehet rendelni? Nem, elfogyott. ÖRÖKRE!!!
Na, ez mondjuk egy csapás volt, de nem baj, soha nagyobbat.
Aztán mentem a Lakásba, egész jól állunk, cukin vannak már falaim, meg ablakom, meg ilyenek. A kicsinek is örülni kell!
Aztán felhívtam a diákigsi hivatalt, mert hogy elfogadták a képet, amire kb. én rajzoltam magam, aszongyák full oké. Nem baj, isten tartsa meg jó szokásukat!
Aztán még kicsit érvényesítettem a bérletigazolványom, aztán megjött a Babám, akit romantikus ebédre vittem! Jó kis helyen ücsörögtünk, fincsi volt az ebéd is, aztán meg nagyon sietősek lettünk, mert 3-tól masszázsra mentünk (milyen burzsuj egy munkanélküli vagyok, mi? Hát ne tudd meg hány napig stricheltem és koldultam ezért! És csak azért teszem hozzá, hogy NOT, mert tudom, hogy van köztetek néhány olyan hülye, aki ezt el is hinné. Nyilván nem Te vagy az!), szóval mentünk masszázsra, mert el vagyunk mink nyűve, mint a szar!
Úgyhogy ránk fért egy ilyen nap, közben romcsi öelés, csókolás, jaj, de nagy rajongója vagyok az ilyen napoknak, sajnos olyan ritkák, mint Chuck Norris izomereje.
Aztán hazajöttünk, útközben vettünk dinnyét, meg Bacardi Breezert, és jó, nagyot lepihentünk, aztán vacsika, iszike, minden zsír, csöpög a sok nyál, aztán elment Hulk, és a BKV úgy felkúrta seperc alatt, hogy odalett minden eörö ebódottá! Úgyhogy gyorsan le kellett írnom, hogy nehogy besározódjon a szép kis napunk!
Na, csöcs!
