Csütörtökön még a színház előtt beugrottam Hulkhoz, nem volt túl sok időnk, már-már inkább azt mondanám, hogy kevés, de újabban így megy ez. De panaszra még mindig nincs okom! Este színház, Hitchcock, 39 lépcső, nem volt olyan funny, főleg, hogy közben amolyan "jó migrénesen" rosszul lettem; elzsibbadt a karom, a nyelvem, a szám és a nyelőcsövem, úgyhogy viszonylag keveset röhögtem. Pénteken tanfolyam után találkoztam Hulkkal, hogy egy pásztordélutánt együtt töltsünk, mindennel, ami egy romantikus kapcsolatban vágyott, aztán aludtunk végre együtt egy órát (hétfő óta nem aludtunk együtt, nem kell sajnálni, de azért brühühü). Aztán bringáztam elfelé a jó kis Ózonba dolgozni, jókat szoktunk bent röhögni, úgyhogy remekül telt az este, attól eltekintve, hogy folyamatosan holtan estem össze közben. Kemény volt ez a hét, elszoktam a mindennapos reggel 7-kor keléstől. De remélem a legnagyobb bizadalommal, hogy hamarosan újra minden nap 7-kot kelhetek! Aztán iccaka még hazatekertem, majd úgy aludtam el, mint akit lelőttek. Ma nagy takarítás van, aztán vasárnap jön haza Hulk, és talán végre úgy együtt, ahogy már régen, vagyis, hogy délutántól másnap felébredésig, ami már nagyon hiányzik, de hát ez van!
Nekem hasznos
Nagyvárosi mesék
Két csiga őrzi az álmom!
Az előző 67 hónap
G-mail
iwiw
Blogring
Blog.hu
ápr
3
0
Szólj hozzá! Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://moira.blog.hu/api/trackback/id/tr211891998
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.