jan
8

 Igyekszem a mára koncentrálni, pedig de hejehuja ki van már a csipkés fasz!

Mért nincs munkám? Miért rúgtak ki? Mondjuk Andort megkérdezném, hogy te figyu már, azért hívtál el 27-én anno első randizni, mert mondtam, hogy el vagyok keseredve, mert kirúgtak? és addig ütném a válasz előtt, míg azt nem feleli, hogy igen, mert így legalább látnék egy örömöt az ürömben.

Megint ezer helyre küldtem önéletrajzot, de úgy mennék már holnap reggel dolgozni, mint egy falat kenyér!

Most mi legyen? Legyek depressziós? De az meg nem éri meg! Oké, eleinte még igen, de utána? Nézd meg szegény Albert Györgyit!

Kezdem már elveszíteni a humorézékem. Most a kertévé még bizonytalanabb, mint eddig! Mért nem engem vettek fel elsőre? Olyan szupi ember vagyok! Mindenkivel kijövök, mindenki szeret, senki fasziját nem szeretem el, jófej vagyok a végtelenségig, kurva jól dolgoznék, imádnám elverni a keresetem - nálam jobb embert keresve se találna senki!

De! Hogy ne csak a rinya legyen, mert azt senki sem szeretni, amikor Moira szentségel (vagy egyes szám harmadik személyben mesél magáról), elmondom, hogy mik voltak.

Tegnap mentem a kertévébe (ja, igen, itt még egy kis szentségelés a végére), senki nem ért semmit, az orvosok a halált, de tepernem kell, és vagy felvesznek vagy nem, legyen meglepetés! Hát mi ez? De legalább 2,5 órát elbaszhattam teljesen fölöslegesen, ez is valami, érted, ráérek, munkanélküli vagyok, ki nem szarja le, hogy az időmet lopják?!

Aztán mentem haza. A hat-napja-nem-aludtunk-együtt-barátom írja, hogy fáradt, meg fáj a feje. Már éppen pattant el az ér az agyamban, hogy nehogy az jöjjön most, hogy mégsem jön át, mert akkor Mojri bepipul. De persze ez a feltételezés csak az idegállapotom felelőtlen szüleménye, mert az ő fáradtsága akkor válik múlandóvá, és az ő feje akkor nem fáj, ha velem van! Úgyhogy hamar itt is volt! Nem is tudtam mit kezdeni hirtelen azzal, hogy újra kettesben lehetünk, hogy újra szabad a csók, szabad a szerelem, de aztán feltaláltuk magunkat!

Aztán reggel sokáig henyáltünk, megnéztük a Szerelem a kolera idejént, aztán megint kitaláltuk, hogy mit is kezdhetnénk egymással.

Holnap meg fél éve, hogy szerelmesen dobog a szép, díszes, piros szívem a szép, mesés mellkasomban! Remélem meglep és elvarázsol valamivel, ha látjátok, mondjátok neki, hogy hajrá, jeee, lepd meg! Ahogy Monica mondja, miután rájött, hogy Chandler még semmit sem csinált neki Valentin napra: Ezt a blamát! Csinálj valamit! Csinálj valamit!

Bár Moira egy odavetett, édes bókon is elcsemegézget jó ideig. Úgyhogy nem kell itt parázni.

A bejegyzés trackback címe:

https://moira.blog.hu/api/trackback/id/tr301655732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása