Jááj, milyen kis pedáns vagyok, most nem hagytam ki egy napot sem, ennek biztosan rettenetesen örülsz, lehet, hogy még sírsz is örömödben. Utóbbit ezúton is köszönöm!
Reggel hatra értem haza ugye, elég fáradtan, de végül nappali járattal, a bringát ott hagytam, mert már megittam egy-két kedves sört, és bár be egyáltalán nem rúgtam, de én egy felelősségteljes kislány vagyok, és jól nem mentem haza bringával, hogy ne haljak meg, és tudjak ide írni a jövőben is, úgyhogy ezt érted is tettem, mert csodálatos vagyok.
Aztán olyan 11 körül keltem, nem a legfittebben, de annál fáradtabban (ja, Anyu múltkor ezt bírta mondani a saját, privát, különbejáratú szájával: "lefekszem, kislányom, meghullultam").
Aztán Andorral megbeszéltük, hogy mivel nagyon unatkozik a munkahelyén, menjek már be hozzá. Én meg kicsit filózgattam, mert hát mégicsak hangtechnikus, sok zaj, meg basztatni kell a potmétereket, én meg ott ülök majd mint egy nagy rakás álló fasz, és szentségelek, hogy mért jöttem ide, MIÉRT!!!???
Na, de még itt nem döntöttem el, hogy most jó-e ha bemegyek, vagy sem. Úgyhogy lezsíroztam egy találkát Karesszal. Én eliszkoltam SCHhez a bringámért, aztán onnan el a Tabánba Karesszal talicskázni. Dumika, dumika, majd onnan elgyalogoltunk (toltam azt a kibaszott bringát! Gyalogoskáim, ne akarjatok mozoni, ha bringás emberrel vagytok!!!) a Mammutig, ott vettem ki lovettát (már alig van, adj munkát, adjál pénzt, adjál kenyeret és cirkuszt). Közben hívott Andor, hogy beugrós a buli, úgyhogy ennek tudatában menjek, ha megyek. Na, akkor már éreztem, hogy az duplán szar, hogy nem csak ott ülök a füstben, zajban, részegek közt, de még fizetek is ezért, az nekem nem jó, mégha a barátomat is stírölhetem mindeközben, úgyhogy már arra hajlottam, hogy nem, amikor is Karesz azt mondta, hogy ha neki lenne most barátnője, ő nem teketóriázna, és akkor ez kijózanított, hogy háh, hát végre! Itt van nekem ez a kis cukorka, és nem megyek oda hozzá csőrözgetni a keverőn??? Hát miféle barátnő vagyok én? Úgyhogy odamentem, természetesen a koncert hatalmas szar volt, mind a két zenekar, akiket elcsíptem, botrányosan fos volt, ha én kiállok oda a Csííícseri bóóórsóóó bab lencseeeee dallal, már nagyobb lett volna a bulika, pedig rólam aztán mindenki tudja, hogy csak a hangom miatt nem lettem végül énekesnő.
Szóval ott voltam, vártam, hogy végezzen a kicsike, közben láttam, hogy milyen suttyókkal kell foglalkoznia, akik oda jönnek és azt mondják, tojjjad fel gecóóó, aggyá rá hangot, küüüggyeeeed neki geciii, és ő meg azt mondja erre, hogy az már rég küldve vagyon. Birkatürelmű az én kicsikém.
Aztán pár óra múlva pikk-pak, már mentünk is, a Nyugatiig együtt toltuk a bicót, aztán összefutottunk Laurkáékkal, funny volt, aztán Oktogonig megint kettesben, aztán meg egyedül hazatekertem, mint a nagyok, 20 perc alatt otthon voltam, ami faszányos, bár pár lámpánál nagyon sokat kellett várni.
Bringázni kurva jó! Csak legközelebb már viszek sálat meg sapkát meg derékmelegítőt, mert az ezek alá való testrészeim nagyon fáztak hazafelé.
Ja, és a lényeg! Holnap leutazunk Andorékhoooz, bemutat a szüleinek! Nagyon édes vagyok meg aranyos, meg mindenki imád, de azért izgulok :)
