júl
21

Eddig általában két testrészem volt meghatározó a pasizási döntéseimben; a szívem és az agyam.
Jelen pillanatban előállt az a helyzet, hogy két - egyelőre nem biztosan helytálló - egyenletet látok magam előtt:

SZÍV+AGY=TEST

vagy

SZÍV+AGY+TEST=?

Andorról szól a fáma természetesen. Tényleg hihetetlenül jól érzem magam vele, és tegnap elkísért Karcsiékhoz, és kedves, udvarias, édes, tele van puszival meg öleléssel, és nevetek vele, és minden! Úgyhogy nagyon boldog vagyok!
És a kis csibész mindig belecsókol a fülembe, meg beleszagol a nyakamba, és mondom neki, hogy ezt nem ér, mert libabőrös leszek és a többiről már nem is beszélve. De ő játszásiból ezt csinálja, és nem merem elmondani neki, hogy tulajdonképpen bárhol hozzám nyúlhat, mert az egész testem egy erogénzóna, amikor vele vagyok. Hogy a szívem meg az agyam mennyire szeretne vele lefeküdni, azt nem tudom még, de hogy a testem nagyon, az ziher.

Lényeg az, hogy örülés van!

Tegnap vasárnap volt. Húha, mit is csináltam? Ja! Volt szuper szignál-felmondós palacsintasütögetés a stúdióban, Andor egész nap ott volt velünk, és most már mindenki számára egyértelmű a dolog, és nem para, mindenki kedvesen elcsodálkozott, majd kábé gratuláltak, és mikor mondták, hogy nagyon örülnek, akkor szívvel-lélekkel azt mondhattam, hogy én is nagyon.
Szóval palacsintasütögetés faszányos volt, nem akarok sokat csöpögni, de szeretem ezt a csapatot, jó itt lenni.

Aztán Karcsiékhoz mentem, ott volt Pinty, Gabesz, Karcsi, Dani. Kártyázgattunk, aztán kidőltünk, úgyhogy Pintyivel aludtunk egy ágyban, egy szimpla ágyban, de nyugika, csak semmi buzulás.

Aztán ma hazajöttem, itthon kicsit szerkesztgettem a mai adást, és közben ábrándozgattam arról, hogy mennyire várom már, hogy újra lássam ezt a kis kedveskét, tényleg meg vagyok lepődve, és ez nagyon nagyon jó érzés.

Talákoztunk persze, most még írnék ide egy csomó jó dolgot, amiket már száz módon leírtam ma, és ezeket még szorozd össze egymással és használd őket tetszés szerinti kombinációban. Aztán lement az adás, utána sétálgattunk a Dunaparton, és egy nagyon érdekes dolgot vettem észre magamon, ami annyira intim, hogy ezt nem fogom leírni, sorry, de nagyon meglepődtem, és ez hirtelenjében sokkolt. Lényeg az, ami az előző bekezdés vége. A testem megletősen szerete közelebbi viszonyba lépni vele. Nem fogom jobban kifejteni, mert zavarba jövök, miközben írok.

Úgyhogy ahelyett, hogy zavarba hoznál, örülj velem!

Ez pedig egyszerűen zseniális. Fátnómóre, Plészbú, Prodidzsáj, Fátbojslim, Prájmelskrím, Vájtlíz, Sznópátrol, Tájng Tájngsz és a többiek várnak Téjgödet is a fesztiválon!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://moira.blog.hu/api/trackback/id/tr151257906

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása