Ma nagyon remek a kedv! Vili visszaadta a kedves cipőmet, azóta is arra csapom kifelé örömömben. Pont olyan állapotban van, amilyenben a másik, úgyhogy repdes a szívem az égen a boldogságtól!
Tegnap pedig voltunk SCH-ben, összefutottam a kedves - és emelett olykor nyolcadikosokat megszégyenítő intelligenciájú - Baszógéppel, aki akkora tulok volt, hogy majdnem kiesett a száján, de még este részegen felhívott, hogy nem szopnám-e le. Mondtam neki, hogy dehogynem, tíz pec és ott vagyok, sőt még veszek neked kocsit, meg máláj kurvákat is, hogy egy nagy BigMacben tudjuk csinálni.
Aztán meggondoltam magam, és inkább Bazsikához mentem, nála aludtam, jót dumcsikáztunk, meg sokat röhögtünk, szeretem Bazsikát.
Aztán együtt indultunk visszahódítani a cipellőmet, aztán még a Mammutban plázázgattunk kicsit, meg ebédeltünk is, aztán most meg hazaértem.
Ja, egy nagyon HOT (már-már szuperHOT) felső volt rajtam, amiben kurvára még szebbek a melleim, mint alapból, pedig amúgy se kutya, és két ember is konkrétan odajött gratulálni, hogy milyen gyönyörűek. Hát... igazából nem ilyen elismerésre vágyom általában.
Ja, meg tegnap Andikával vásárlógörcsünk volt, le is vezettük nagyon alaposan, de főleg én, Andika meg aszisztált, ne tudd meg, vettem egy kabátot - ez lett a vége, de előtte nagyjából fénysebességgel próbáltam fel másodpercenként egymilliót, tényleg videózni kellett volna. Úgyhogy nem csak pár ezret, de de pár órát is sikeresen elbasztam az életemből. De legalább nem hiába, mert olyan nyári kabit vettem, hogy sírsz miközben elalélsz, ha ránézel.
Ez a Baszógépes dolog! Hallod-e! Kutyából nem lesz szalonna - ahogyan ezt a művelt spanyal mondja. De asszem ezzel eggyel kevesebb teher van rajtam, mert most valahogy nem kívánom többé a társaságát. Hihetetlen, hogy mindig ilyen balfaszokba botlom! Mintha kutyaszarba léptem volna, komolyan.
MA ESTE PEDIG AZ ÉV BULIJA VÁR! Mindenki ott lesz, aki számít.
