Vasárnap Nagyikánál ebédeltünk, díszes családom is jelen volt, élükön Benikével.
Hétfőn intézkedtem még egy kicsit az APEH-nál, könnyem csordul az itthoni ügyintézéstől, meg kell halni bele, és az utolsónak le kell oltani a villanyt.
Kedden Lakásban voltam, egyeztettünk még néhány dolgot, alakul, majd este Bazsikánál aludtam.
Szerdán már jobb volt eggyel, Dórival meg Dorkával ücsörögtem a jó kis Szabadság téren, még a nap is kisütött.
Este nagyon izgatottan vártam, hogy végre újra lássam Hulkot 8 nap után. Reggel, még mielőtt felébredtem volna, elindult hozzám a kicsike, nagyon örültünk egymásnak! Nem is tudtam, hogy ennyire hiányzott! Egyből másként vert a szívem! Nem kúrtam fel magam mindenen, úgyhogy volt nagy örülés és dolgok pótolgatása. Elmentünk a Lakásba, jöttek vízórázni, aztán haza, itthon isteni ölelések, és sok gyengédség, jaj, de hiányzott már ez nekem! Aztán oltári jól aludtunk, úgyhogy most virul a burám.
Már csak egy kérdés maradt a levegőben: hol a pék faszában van a kánikula? Most megyek baráti nyaralásra vidéjkre, és nem süt a nap?? Micsoda? Hogy mondja, kérem szépen?
